Digitalizálás, dokumentumkezelés, ügyvitel, vállalatirányítás

Automatizált IFRS beszámoló: álom vagy valóság?

Változások lépésről-lépésre.

0 7

Automatizált IFRS beszámoló: álom vagy valóság?

Míg a Számviteli törvény kötött mérleg és eredménykimutatás-struktúrát ír elő, addig az IFRS-ek csak minimális követelményeket tartalmaznak, ezért az átállók feladata a saját, testre szabott mérleg- és eredménykimutatás-felépítés meghatározása – hívja fel a figyelmet Tornai Dzsenifer, a KPMG számviteli tanácsadási csoportjának munkatársa.

A 2000. évi C. törvény a számvitelről (Továbbiakban: Számviteli törvény) 2016. január 1-jétől tette lehetővé vagy kötelezővé bizonyos gazdasági társaságok számára, hogy beszámolójukat az EU által befogadott IFRS-ek szerint állítsák össze – kezdi friss bejegyzését Tornai Dzsenifer, a KPMG számviteli tanácsadási csoportjának munkatársa.

- Hirdetés -

Az áttérő gazdálkodóknak jellemzően 2017. 12. 31-i vagy 2018. 12. 31-i üzleti év végével kell egyedi beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészíteni. Az első alkalmazókat ez a változás különböző nehézségek elé állítja, mint például eltérő mérleg- és eredménykimutatás-struktúra, bővülő közzétételi előírások, beszámoló készítési folyamatok átalakítása, társ területek bevonása, meglévő adatok megfelelőségének vizsgálata, illetve az eddigiektől eltérő kulcsfontosságú kérdések az audit során.

Változások lépésről-lépésre

Míg a Számviteli törvény kötött mérleg és eredménykimutatás-struktúrát ír elő, addig az IFRS-ek csak minimális követelményeket tartalmaznak, ezért az átállók feladata a saját, testre szabott mérleg- és eredménykimutatás-felépítés meghatározása. Tulajdonképpen ez az első és legmeghatározóbb pontja a beszámoló összeállításának. A magyar számviteli szabályozás alatt megszokhattuk, hogy a főkönyvi számok első karakterei determinálják a beszámolóba való besorolásukat, azonban ez most alapvetően megváltozhat.

Tapasztalataink szerint a társaságok jellemzően nem strukturálták át a főkönyvüket az átállás miatt, csak további főkönyvi számokat vettek fel az IFRS-ek szerint elszámolandó tételek könyvviteléhez. Eddigi munkáink során azt tapasztaltuk, hogy a meglévő főkönyvi struktúra IFRS beszámoló soraihoz való megfeleltetés során a társaságok jellemzően alkalmaznak valamilyen szintű automatizmust, hiszen azok vizsgálata mind adózási, mind audit szempontból kulcsfontosságú. A mérleg és az eredménykimutatás összeállítását egy jól kialakított automatizált alkalmazás a töredékre csökkentheti. A KPMG által fejlesztett automatizált alkalmazás segítségével a mérleg és eredménykimutatás adatainak besorolása az eszköz és forrás összegek előjelhelyes bemutatásával együtt is mindössze néhány percet vesz igénybe. (A kapott főkönyvi kivonat tételek tartalmának előzetes egyeztetése után.)

A mérleg és eredménykimutatás adatainak előállítását követően a következő feladat a kiegészítő megjegyzések előállítása. Az átállóknak ki kell alakítaniuk a teljes információ struktúrát, szem előtt tartva, hogy a pénzügyi kimutatásoknak alapvetően az a célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. Mint azt már megszokhattuk, a standardok jellemzően alapelveket fogalmaznak meg és nem tartalmaznak taxatív követelményeket. A gazdálkodónak tehát mérlegelnie kell, hogy csak olyan információkat mutasson be, amelyek relevánsak a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez. Bár ez az alapelv első olvasásra elég általánosnak tűnhet, a standardok megfogalmaznak további elvárásokat a közzétételi követelményekről. Tapasztalataink szerint arra számíthatnak a számviteli terület munkatársai, hogy sokszorozódik a korábbi kiegészítő mellékeltük adattartalma.

Azon vállalkozásoknak, akik korábbiakban IFRS-ek szerint készítették konszolidált beszámolójukat, felül kell vizsgálniuk, hogy azok elegendő és megfelelő információt tartalmaznak-e az egyedi beszámolási célokra is. Míg a konszolidált beszámolóhoz a konszolidált összegek alapján kellett meghatározni a lényegességi küszöböt, és megítélni, hogy mi az elegendő és megfelelő információ, addig az egyedi pénzügyi kimutatások céljára már az egyedi határértékeket kell figyelembe venni.

Beszámolókészítési folyamatok

Az IFRS-ekre történő átállást követően az első IFRS-ek szerinti beszámoló gondos tervező-előkészítő munkát jelent a gazdálkodók számára. Egyrészt fontos meghatározni azon információk körét, amelyeket szükséges szerepeltetni a beszámolóban, másrészt annak meghatározása is elengedhetetlen, hogy ezek az információk melyik rendszerben, milyen formában állnak a társaságok rendelkezésére. Az átállóknak nehézséget jelenthet, hogy a core rendszereik fejlesztése alapvetően a magyar számvitel előírásainak megfelelően történt. Mivel a core rendszerek módosítása idő és költségigényes, ezt jellemzően nem vállalták. Így tehát az átállást megelőző években azon dolgoztak a számviteli és az IT terület munkatársai, hogy megtalálják a lehetőségekhez képest leghatékonyabb megoldást az IFRS-ek szerinti adatigény előállítására.

A bankszektorban tapasztalataink szerint az értékvesztés számításhoz, és a pénzügyi kockázatkezeléshez kapcsolódó közzétételek (IFRS 7, IAS 39/IFRS 9) a risk terület bevonásával készíthetők el, ugyanakkor a felügyeleti jelentések is tartalmaznak releváns információkat az IFRS 7 szerinti pénzügyi kockázatkezelésről. Az IAS 19 Munkavállalói juttatásokhoz kapcsolódó közzétételek a HR terület bevonásával készíthetők el, míg a valós érték számítások például a kockázat elemző terület közreműködésével is megvalósíthatók.

Azon gazdasági szereplőknek, akik rövidtávon nem rendelkeznek elegendő erőforrással a beszámoló összeállítását automatizáló projekt elindításához, érdemes kiemelt figyelmet fordítani a beszámoló készítési folyamatok optimalizálására. Átgondolt tervezéssel, feladat lista készítésével, a felelősségi körök, határidők kijelölésével és folyamatos nyomon követésével csökkenthető a beszámoló készítés időtartama.

Ugyanakkor azon gazdasági társaságoknak, akiknek módjukban áll erőforrást allokálni a beszámoló automatizálására, javasoljuk, hogy a következőkben fontolják meg a munka megkezdését, mivel rövid és hosszútávon is hibáktól, többlet időráfordítástól, és határidők közeledtével keletkező nyomástól kímélhetik meg magukat, és munkatársaikat. A kiegészítő megjegyzések táblái teljes mértékben automatizálhatók, a szöveges részek is kellő átgondoltsággal jól előkészíthetők. Az automatizálási projekt során az egyes feladatok, a folyamatok áttekintése, listázása és felelőshöz rendelése során további hatékonysági pontok, párhuzamok, feladatok közötti függőségek azonosíthatóak, így a folyamat átláthatóbbá és eredményesebbé válthat. Azon ügyfeleinknél, ahol az általunk fejlesztett alkalmazást használják, jellemzően fél év implementációs időre volt szükség ahhoz, hogy kialakítsuk, és adattal töltsük fel az automatizált IFRS-ek szerinti beszámolót. A következő években a korábban kialakított struktúra szerinti lekérdezéseket kell végrehajtaniuk, és az input információk beillesztését követően percekben mérhető a teljes IFRS-ek szerinti beszámoló elkészítése. Értelemszerűen a szöveges részek, a számszaki adatoknak megfelelően módosítandók, illetve a főbb számviteli politikák is évente felülvizsgálandók, de tapasztalataink szerint ez a munkafolyamat sem jelent több napos munkát. Hasznos segítség lehet a beszámoló készítésnél, ha a társaság validációs mechanizmusokat épít be, hogy a beszámolóban szereplő adatok és a kiegészítő megjegyzés táblák számadatainak egyezősége automatikusan kerüljön ellenőrzésre. Ezen felül az is praktikus lehet, ha automatikus kerekítést végző megoldásokat keresnek a vállalkozások, hogy a munkatársaknak ne manuálisan kelljen korrigálniuk. A KPMG által fejlesztett alkalmazásban ezek a gyakorlati megoldások nagy segítséget jelentenek, és lényegesen rövidítik a beszámoló összeállítás időtartamát. Mindezeken felül az automatizált táblák jelentősen rövidítik az audit időtartamát is.

Jelenleg a gazdasági szereplők szűk köre rendelkezik automatizált táblákkal, ugyanakkor a 2018. évben több gazdasági szereplő is megkezdi az automatizált beszámolóhoz szükséges előkészítő munkálatokat, egyidejűleg az IFRS 9-re való átálláshoz kapcsolódó módosuló közzétételek azonosításával. (KamaraOnline)

Itt tudsz válaszolni

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.

Free WordPress Themes